Múzeumok? Igen, múzeumok!

Állandó tárlatok és kiállítások Zalaegerszegen

 

A múzeumok, hasonlóan más kulturális intézményekhez, rendkívül fontos szerepet játszanak a turizmusban. A múlt szentélyeit több száz éve keresik fel az érdeklődők: a szakirodalom úgy tartja ugyanis, hogy a legrégebbi, mindenki számára látogatható „ősmúzeumot” a reneszánsz korában nyitották meg Rómában. Zalaegerszegen, valamint szűkebb és tágabb pátriájában már a 19-20. század fordulóján kísérletet tettek „múzeumi ház” létesítésére, ám a kezdeti tárgy-gyűjtés és a szorgos törekvések ellenére csupán 1950-ben nyitott meg a megyeszékhely és környékének múltját bemutató intézmény – a Göcseji Múzeum. Ami „csupán” egy a zalaegerszegi múzeumok teljes sorából.

A történelmi városközpont egykori impozáns takarékpénztárában (egy kívül-belül teljesen megújult épületben) várja látogatóit a Göcseji Múzeum. Aki Zalaegerszeg múltjában kíván sétát tenni, érdemes az „Elődeink élete” című kiálltással kezdeni a látnivalók sorát. Ne féljünk rálépni az időfolyosóra: emléktárgyak, idézetek, interaktív elemek, sőt humoros animációk mentén haladhatunk a város majd’ 800 éves történelmében. Aki szeretné, egy zseniális padlótérképen még a régi várost is berendezheti a dualizmus korában már álló épületek makettjeivel.

Persze mindez csak a kezdetet jelenti a Göcseji Múzeumban, ahol további négy állandó kiállítás anyaga teszi gazdaggá az intézményben eltöltött időt. Hangulatos, már-már éteri helyiségben kaptak helyet Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész alkotásai. A hazai szobrászképzés meghatározó szereplőjének zalai gyűjteményéről árulkodjon a tárlat címe: „A klasszikus szépség mestere”.

Aki látott már életében Németh János-kerámiát, egész biztosan felismeri a zalaegerszegi születésű művész munkáját, bárhol is találkozik vele később. A Nemzet Művésze alkotásain a göcseji táj jellegzetes alakjai és motívumai jelennek meg, így a Göcseji Múzeumban helyet kapott állandó kiállításán is. A Kossuth-díjas művész respektusát már a tárlat címe is előrevetíti: „Az anyag életre álmodója”. Szintén Zalaegerszegről származott a később Nemzet Művésze elismeréssel jutalmazott Fekete György is, akinek „Az elhivatottság mozaikjai” című gyűjteményét a szakemberek a tárgykollázs meghatározással illették – érdemes felfedezni.

Az időmérés tudományos kertjébe jutunk, ha meglátogatjuk a Göcseji Múzeum legújabb kiállítását, a neves helyi órásmester, Preisz József hat évtizeden át gyűjtögetett kollekcióját. „Az órák bűvöletében” válogatás címe sokat ígér, ám a gyűjtemény sokat is ad: 400 különleges órát az 1600-as évektől kezdve a szocializmus korszakáig.

Figyelemfelkeltő kontraszt, ahogy a város legrégebbi és legújabb (egyébként szomszédos) múzeuma építészeti szempontból találkozik egymással. A Göcseji Múzeum házának 19. századvégi eklektikus stílusát egy első ránézésre posztmodern, ám több szempontból is szimbolikus, gigantikus építmény, a Mindszentyneum – Mindszenty József Látogatóközpont ellensúlyozza. A magyar történelem rendkívül nehéz korszakát feldolgozó intézmény központi alakja, a világhíres Mindszenty bíboros, aki 27 évet töltött Zalaegerszegen, s ahová később, fogsága idején álmában is visszatér. Nemhiába vált egyik idézete az életét bemutató állandó kiállítás címévé: „Szeretetet hoztam ide is”. A kommunista diktatúra egyházüldözését bemutató szekció hatalmas információanyagát egyetlen szóban tömöríti a cím: (F)EGYHÁZ. Ahogy egyik tárlaton Mindszenty édesanyjának fotója mesél, úgy regél a másikon egy fogkeféből, fogságban készített kereszt is. A pincerészben pedig a középkor egy különleges szeletét deríthetjük ki, hiszen a több építészeti különdíjjal rendelkező, modern épület alapjainak ásásakor a régészek 14. századi égetőkemencékre bukkantak, melyeket restaurálás és állagmegőrzés után eredeti helyszínükön állítottak ki.

A két múzeum anyaintézménye, a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága ernyője alá még további kettő intézmény tartozik. Előzetes bejelentkezéssel látogatható az ÁVH Áldozatainak Emlékhelye a Mártírok útján, ahol az egykori bérházat alakították át az ÁVH zalaegerszegi székházává az államosítás után. Az emlékmúzeum megtekintése tárlatvezetéssel az igazi: a muzeológusok elmagyarázzák azon történéseket, amelyek pillanatait a pinceszint szörnyű helyszíne őrzi, többek között a vércsatornával, valamint a kínzó- és vallatóteremmel.

Hazánk legtovább fennmaradó, legarchaikusabb tájegységének „esszenciális” birodalmába jutunk, ha felkeressük a Göcseji Falumúzeum portáit. A skanzen nemcsak abból a szempontból kuriózum, hogy az ország legelső szabadtéri néprajzi múzeumaként nyílt meg 1968-ban, hanem azért is, mert meglévő épület (Hencz malom) és folyóvíz (Zala holtága) mellett építették fel. Méghozzá úgy, mint egy legójátékot: az eredeti házakat boronaelemeire szétszedve szállították, majd állították össze új helyükön. A múzeum emberléptékű: fél-, de akár kétórát is szánhatunk rá – vannak, akik sétakertként is számon tartják. Mindenképpen a nyugalom szigete, s ha tréfásan kívánnánk fogalmazni, azt mondhatnánk, hogy receptre kellene felírni. Nosza, kérjük ezt a „receptet”, amikor Zalaegerszegen járunk!

A skanzen közvetlen szomszédságában Zala történetének egy másik – egyébként teljesen eltérő – múltjáról hull le a lepel. Az alapítványi fenntartású Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum első hallásra talán idegennek, túlontúl műszakinak hangzik, ám bátran barangoljuk be az intézmény területét, hiszen a laikusok is számos érdekességre bukkanhatnak. A fúrótornyok és a szivattyúk az olajbányászat hazai hőskorát elevenítik fel, miközben az 1969-es alapítású múzeum az ipartörténet mellett a természettudományra és a képzőművészetre is fókuszál. Még a retró korszakot is megidézi a „magyar Dallas”-ként is elhíresült múzeum, amely – páterdombi irodaházával egyetemben – filmforgatás helyszínéül is szolgált már.

Hűsítő strandolás

Nyári fürdő körkép Zalaegerszegen

Petőfi híres versét némiképpen átköltve nyugodtan mondhatjuk, hogy itt van a nyár, itt van újra és szép, mint mindig énnekem. A gyerkőcök természetesen a vakáció izgalmaiért örülnek a június-augusztus közötti időszaknak, a szülők pedig annak a néhány napnak, jobb esetben hétnek, amikor maguk mögött hagyják a hétköznapok taposómalmát, hogy kikapcsolódjanak, feltöltsék szellemi és testi tartalékaikat.

A nyári feltöltődés egyik elmaradhatatlan eleme a lubickolás, a fürdőzés, vagy régiesen mondva: a „lidózás”. A zalaegerszegi strandokat számba véve örömmel nyugtázzuk, hogy a dimbes-dombos vármegyeszékhelyen vízparti fürdő és népszerű vízipark egyaránt megtalálja célközönségét. Még a család kedvencei, a négylábú kutyusok számára is akad hely, ahol birtokba vehetik a hűsítő vizet.

A turisztikai szakemberek Zalaegerszeg turisztikai motorjának nevezik a város északnyugati részében található Gébárti-tavi fürdőkomplexumot. Nem is csoda, hiszen itt – talán egyedülálló módon – négy különféle strandot is kiépítettek az elmúlt évtizedek során: tóstrand, termálfürdő, aquapark és kutyastrand várja látogatóit. Az impozáns felsorolást még elmélyíti a közelmúltban teljes egészében felújított Zalaegerszegi Sport- és Tanuszoda, valamint a hozzátartozó szabadtéri Városi Strand.

Kezdjük „vizes utazásunkat” a legnagyobb látogatószámmal működő AquaCity Vízicsúszda- és Aquaparkkal. Egy aquapark esetében nem feltétlenül a torony szó jutna eszünkbe, holott az egerszegi fürdő emblematikus látványosságának számít a messziről is jól látható csúszdatorony, amelynek tetejébe felmászva a város legmagasabb építményét, a bazitai TV-tornyot is láthatjuk. Innen számos csúszka indul: félénkek és vakmerők egyaránt megtalálhatják itt a számításukat. Itt Gombóc Artúr azt mondaná: van zöld csúszda, kék csúszda, kétszemélyes csúszda, fedett csúszda, Twister-csúszda. Lehet választani! Kisgyerekes családok komfortérzetét növeli a csecsemők- és kisgyermek számára kiépített medencék, a jacuzzik vagy akár hazánk egyik legnagyobb hullámmedencéje.

Az aqupark egyik szomszédjára gyönyörű természeti környezetben lelünk rá, hiszen a patkó alakú Gébárti-tó egyfajta göcseji oázisnak hat a zöld ezernyi árnyalata közepette. Nyugodtan vágyjunk arra, hogy egy kör alakban körbesétálhassuk a tavat: tan- és pallóösvények és hidak segítenek ebben. Naplementében kifejezetten romantikus program! A Gébárti-tó strandja pedig retró élményeket kínál. Északkeleti részében lelnek rá a négylábú gazdik arra a strandra, ahol kedvenceik lubickolhatnak a tó vizében.

Innen már csak egy ugrás az egész évben nyitva tartó Zalaegerszegi Termálfürdő, amelynek mélyről feltörő vizét szó szerint hűteni kell! Persze nemcsak rossz idő esetén érdemes felkeresni a fedett fürdőt, hiszen számos medence és csúszda áll a fürdőzők rendelkezésére.

A zalaegerszegiek kultikus helye volt évtizedekig az a Városi Strand, amelyet nemrégiben újítottak fel és tettek még komfortosabbá a kisgyermekes családok számára. A felszerelés már nem árulkodik a szocialista éra közkedvelt fürdőparkjáról, mint ahogy a közvetlen szomszédságában található hatalmas építmény sem, amely az egykori uszodát váltotta, és amelyben az úszósportok szerelmesei találhatnak maguknak pályát – nem csak nyáron.

Családdal érkeztem Zalaegerszegre! Hogyan töltsük el az időt?

Semmi pánik! Mindenre van ötletünk!

 

A nyaralás akkor jó, ha a család minden tagja élményekkel telve érkezik haza. Az a legideálisabb, ha Anya, Apa és az összes gyerkőc, valamint a családdal utazó egyéb rokonok is azt mondják otthon: „Szuper volt, mindannyian jól éreztük magunkat. Szívesen visszatérünk!”

Zalaegerszeg városa abban a szerencsés helyzetben van, hogy számos programot tud ajánlani a családoknak, legyen szó aktív kikapcsolódásról, játszótéri élményekről, a fürdőzés megannyi lehetőségéről, de akár a kézműves mesterségek játékos megismeréséről. A Zalaegerszeg Turizmusáért Egyesület összegyűjtötte azokat a lehetőségeket, amelyeket jó szívvel ajánl a városba érkezőknek, ha pihenni, üdülni érkeznek Zala székhelyére.

Fókuszáljunk a következő fogalmakra: kaland, izgalom, adrenalin! Ha a kedves turista erre vágyik, akkor azt javasoljuk, hogy keresse fel a város déli területén kiépített Alsóerdei Sport- és Élményparkot. A bejáratnál felállított, fából ácsolt szarvas már jelzi, hogy különleges helyszínen járunk: aki a falmászást, az akadályokkal teli kalandozást, gokartozást vagy egyéb „ínyencségeket” kedveli, itt megtalálja számítását! Az élményparktól nem messze „valódi” tündérkert várja látogatóit: valóban, néhány perces kényelmes sétával az Azáleás-völgybe érkezünk, amely a növényvilág különleges példányaival kecsegtet. Ha kedvük támad szalonnát sütni, a kijelölt tűzrakó helyen fogyaszthatják el az elemózsiát az erdő közepén. Innen két irányban is megközelíthető a város egyik legkeresettebb „objektuma”, a bazitai dombtetőn felépített TV-torony. Körpanorámás kávézójából vagy kilátójából értelmet nyer a vidékre jellemző „dimbes-dombos” kifejezés – sőt, még az Alpokot is láthatjuk a magasból!

Hogy Zalaegerszeg a növényvilág egyik fontos helyszíne, mi sem bizonyítja jobban, mint a tény, hogy a várost erdők és dombok ölelik körbe, miközben a természet ezernyi rejtelme tárul fel. Javasoljuk, hogy sétálják körbe a város északnyugati szegletében található Gébárti-tavat! Itt klassz játszótér, vicces vidra-tanösvény, pallóösvény és két híd is várja a látogatókat. A tó látványához hozzátartoznak a kacsák és a hattyúk is. Nyáron a vizes élményeké a főszerep: tóstrand, aquapark és kutyastrand tart nyitva. Aki fedett fürdőre vágyik, annak a egész évben nyitva tartó termálfürdőt ajánljuk.

A tó partján építették fel hazánk egyik népszerű kézművesek házát (hivatalos hosszú neve: Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház), mely hétköznap invitálja az érdeklődőket. Érdemes megtekinteni állandó kiállításait, már csak az épület hangulata miatt: mind a házat, mind pedig a bútorokat és a néprajzi tárgyakat népművészek hozták létre.

A kézműves foglalkozások a belvárosban is megtalálják a közönséget. A sürgő-forgó Piac téren kialakított Göcseji Tudásközpont – Zalaegerszegi Helyi Termék Piac olyan fantasztikus hely, ahol nemcsak megkóstolhatóak, megvásárolhatóak a göcseji kézműves élelmiszerek és termékek, hanem képzések keretében a készítésük is elsajátítható. Kicsik és nagyok számára egyaránt jó szívvel ajánljuk!

Múzeumaink és a Tourinform iroda is különleges barangolást kínál a vendégek számára. A Göcseji Falumúzeumban mesés kalandtúrákat szerveznek a régió múltjába, a Göcseji Múzeum alkalmanként családi napot tart a város múltját felidézve, míg a Tourinform iroda a szabadulós játékok mintájára készített kalandfüzeteket. Mesés kalandozás és kalandos mesélés – ez lehet a jelszó!

Beszédes nevű játszótereink a kisebbek oázisa: a már említett Gébárti-tavi park mellett érdemes felkeresni hazánk legelső intergált játszóterét, a Bóbita parkot a kertvárosi peremkerületben, továbbá a belvárosközeli Vizslaparkot. Mindkét játszótér mellékhelyiséggel és pelenkázóval rendelkezik.

Nyáron garantált tematikus sétákat szervez garantált időpontban a Tourinform iroda, valamint a Kvártélyház Kft. szomszédságában nyári színház műsorain lehet ellazulni.

 

Hétfő van! Mit csináljak Zalaegerszegen?

Csak semmi pánik! Van ötletünk!

Különös fintora a sorsnak, hogy pont a hét legelső napja, azaz a hétfő számít a „legkritikusabbnak” üdülés, nyaralás szempontjából. Hisz’ jól tudjuk: hétfőn a múzeumok zárva tartanak – nemcsak Zalaegerszegen, hanem Magyarország legtöbb településén.

De fel a fejjel! Ettől függetlenül számos programot és élményt tudunk ajánlani a Zalaegerszegre érkező turistáknak, sőt azon városlakóknak is, akik szeretnek a saját településükön belül turistaként mozogni.

Az ajánlatok sorát a Gébárti-tó környezetével kezdjük – persze nem véletlenül. Voltaképpen Zalaegerszeg turisztikai motorját jelenti a város északnyugati csücskében található mesterséges tó, amelynek partján és közvetlen közelében akár egész napos kikapcsolódásra tudjuk invitálni az érdeklődőket. A „Kézművesek Háza” becenévvel illetett Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház hétköznapokon – igen, így hétfőn is – várja a látogatókat 10 és 15 óra között. Van itt minden csudajó, többek között egy honfoglalás korát megidéző, teljes egészében nemezből készült vezérsátor, ahová mezítláb be is lehet lépni. A kézműves remekek megtekintése után talán kontrasztosnak tűnik a külső „kínálat”, holott a Kárpát-medencei Tradicionális Fa Sírjelek Emlékpark is őseink (temetői) kultúráját hozza közelebb.

Az egerszegiek nagy álma valósult meg, amikor a közelmúltban – tanösvény, kettő híd és pallóösvény segítségével – körbejárhatóvá vált a Gébárti-tó. Reggel, napközben, de akár este is sétára, andalgásra csábít. Gyönyörű panorámát biztosít a Fehér Hattyú étteremnek, ahol kulináris különlegességek sorát lehet megkóstolni. Nem véletlen a névválasztás, hiszen a hattyúk évtizedek óta a tó lakóinak számítanak, látványuk ugyanúgy hozzátartozik az állóvízhez, mint fürdőzők a kiépített tóstrandon. Megtalálja a számítását az is, aki más fürdőhelyet részesít előnyben, ugyanis a tóval „átellenben” aquapark, termálfürdő, szomszédságában pedig kiépített kutyastrand működik.

Az AquaCity csúszdadombjáról rálátni Zalaegerszeg egyik szimbólumára, a bazitai dombtetőn felépített TV-toronyra, melyet azért is ajánlunk az elsők között, mert hazánkban mindössze csak négy TV-torony fogadja a turistákat. Egerszegen 53 méter magasságban egy körpanorámás presszóból vagy az alatta található kilátóból akár az Alpokig is ellátni! Nem lehetetlen tehát, hogy kánikula idején havat lássunk! A TV-torony áprilistól szeptemberig biztosan várja a látogatókat, minden nap 11 és este 8 óra között. Különleges élmény a magasból megfigyelni a naplementét, ajánljuk a bakancslistára felírni!

Hétfőn szintén nyitva tart az Alsóerdei Sport- és Élménypark, ahol mindent ér: játszani, falat mászni, gokartozni, VR-szemüveggel vadászni, akár még síelni is! (Persze úgy biztonságos, ha a szabályokat betartjuk4) Ha pedig a természetbe vágynak, akkor legyen cél a közeli Azáleás-völgy vagy az Aranyoslapi-forrás. Mindkettő remek séta- és pihenőhely.

Még ha a múzeumok nem is tudják fogadni hétfőn az érdeklődőket, nem fognak kulturális élmény nélkül távozni. A Tourinform irodában nyomozós kalandjáték-füzetet is árulnak, mely a szabadulós szobák élményét elegyíti a városvezetéssel. Kérjék a Zalaegerszeg titkai című kiadványt, mely segítségével önállóan is bejárható a belváros, miközben a lapokon olvasható szövegek és képek segítségével feltárul a település több száz éves múltja. Bármelyik „sétafikát” is választják, legalább egy-másfél órára elegendő „municiót” kapnak általa.

Mindent összevetve: hétfőn is van élet Zalaegerszegen!