Panorámán innen és túl – Népszerű és különleges kilátópontok Zalaegerszegen

 

Zalaegerszeg titkainak egyikét maga a panoráma jelenti. A Göcsej-dombvidék északkeleti csücskén elterülő folyóvölgyi település szinte „megbújik” a dombok ölelésében. Nem csoda, hogy a környező erdők és „hegyek” (ahogy a helyiek nevezik a földhalmokat) rejtekébe a túrázókat, a turistákat és a helyieket egyaránt csalogatja a zalai, göcseji táj szépsége. A natúra és az épített környezet sajátos, különleges fonódását érdemes a magasból, a népszerű kilátópontokból is megszemlélni, hogy a saját szemünk is elhiggye azt, amit a városban sétálva a lelkünk már megjegyzett.

A messzi távlatok és a horizont nyer teljes értelmet a vármegyeszékhely TV-tornyának kávézójából, valamint kilátójából. Odafent valóban a felhők között járunk, hiszen a 293 méter magas bazitai dombtetőn felépített műszaki objektum félszáz méteres magasságában körpanorámás presszó, valamint két szinten kilátó is várja az érdeklődőket. Bátran feledkezzünk bele tiszta időben a Ság és Somló vulkanikus tanúhegyeinek látványába vagy akár az Alpok csipkés nyúlványaiba! Bizony, innen még „szomszédos” lendvai Vivarium kilátójának is integethetünk. Ha szemünket a közvetlen környékre irányítjuk, azonnal észrevesszük, milyen békésen megfér egymás mellett egy közel hatvanezres lakosú település és a közelében élő növénybirodalom, illetve a fák és bokrok között megbújó állatvilág.

Érdemes több időt szentelnünk, amikor felkeressük a TV-tornyot, hiszen a turisztikai nevezetesség egyúttal ideális kirándulóhelynek is számít. Szó szerint bakancsos turisták, természetimádók és kalandkedvelők Kánaánja vezet fel az objektumhoz. A közelben fakad az Aranyoslapi forrás, illatozik a sokak által tündérkertnek becézett Azáleás-völgy (LINK: virágözön BLOG-ra), a Tölgyek útja túrútvonal-hálózat egyik ösvénye pedig el is halad a TV-torony mellett. A kilátóból rálátunk az Alsóerdei Sport- és Élménypark elemeire, ahonnét már csak „egy ugrás” a Levendula Kert és Arborétum, mely lassacskán igazi botanikus kertté nővi ki magát az erdő egyik napsütötte szegletében.

A TV-torony tavasztól őszig tart nyitva, ám Zalaegerszegen működik egy másik kilátó is, mely egész évben várja vendégeit. A város jánkahegyi településrészén, egy csárda tetejére épített toronyból mélyedhetünk el a hangulatos szőlőskertek látványába, valamint Zalaegerszeg építészeti titkaiba. Jánkahegy csücskén, nem messze a Jánkahegyi kilátótól otthonra talált bádogkereszt több túraútvonal tájékozódási pontjául is szolgál. Hasonlóan érdeklődésre tart számot a közeli harangláb, a kálvária és a Szent Antal tiszteletére felszentelt kápolna is. Érdekesség, hogy mind a TV-toronyból, mind a Jánkahegyi panorámapontból látható a másik kilátó.

A Henye-hegyi kápolna a szomszédos Pethőhenyét Zalaegerszeggel összekötő dombhát, a Kápolna-hegy legmagasabb pontján, 288 méteren áll. Gyönyörű panoráma nyílik innen a megyeszékhelyre és a zalai dombokra. Ha nyugalomra vágyunk, feltétlenül túrázzunk errefelé, a Horhosok útja túraútvonal-hálózat zöld és piros jelzésű ösvényein. Úgy tartják a Henye-hegyi (Szent Istvánnak szentelt) kápolnáról, hogy itt még „a csend hangjai is hallhatók”. A lelki elemózsia mellett jutalmunk még a csodás látvány: az adott évszaknak megfelelő színárnyalatokban tudunk itt gyönyörködni.

Másfél évszázada még dűlőként tartották nyilván Egerszeghegyet, ma pedig meghitt családi házakat és apró hegyi hajlékokat találunk a településrészen, melynek középpontjában régi idők tanújaként egy kedves kápolna csábít andalgásra. A Szentháromság kápolna kertjéből a sajátos településszerkezetű Zalaegerszeg egyéni hangulatú lakónegyedeire nyílik rálátás – elsősorban Kertvárosra, melynek kiépülése az 1950-es években kezdődött, s voltaképpen napjainkban is tart. A látvány egyúttal a történelemről is árulkodik, hiszen a II. világháborút követő lakáshiány egyre több házat és lakótömböt igényelt, melyek felépítése a szocializmus évtizedeiben történt meg. Amikor a kertvárosi panelrengeteget látjuk, emlékezzünk arra, hogy itt egykoron a természet uralta a vidéket.

A zalai táj szívében, Göcsej szélén, két szelíd dombháton találjuk Zalaegerszeg szenterzsébethegyi településrészét. Itt, szőlők és gyümölcsösök között barangolva kirajzolódik előttünk a Kőszegi-hegység és az Alpok körvonala is. A helyiek által „Örzsehegynek” becézett peremkerület unikális látnivalója a két dombocska, Öreghegy és Újhegy választóvonalául is szolgáló Erzsébet kerti fénykereszt, mely természetesen napkelte után uralja a panorámát.

Amennyiben Zalaegerszeg legmagasabb pontjáról szeretnénk szemrevételezni a várost és környékét, úgy utunk a Bozsok és Botfa településrészeket összekötő Karácsony-hegyre vezessen. Az ünnepi hangzású képződmény a maga 305 méteres tengerszint feletti magasságával bő tíz métert „ver” a bazitai TV-torony dombjára. Sőt, tovább nyúlik még a Göcseji tájegység legmagasabb pontjánál, a 302 méteres Kandikónál is. Meredek emelkedők és lejtők alkotják a dombsort, ezt érdemes észben tartani, amennyiben Páfrányok útja túraútvonal-hálózat csapásán haladva „felkapaszkodunk” a Karácsony-hegyre, melynek nevét feltételezhetően a korábban itt elterjedt fenyők révén kaphatta.

A magaslati pontok „legszórakoztatóbb, legnyáriasabb” változatának talán az AquaCity Vízicsúszda- és Élménypark csúszdatornya számít. Az aquaparkban felépített dombocskáról indulnak a különféle csúszdák, a halom tetején pedig háromszintes tornyot emeltek, ahonnét számos egyéb nevezetesség mellett témánk kezdeti kiindulópontja, a TV-torony is jól látszik.

Magasra fel!

Virágözön hónapokon át – Növénykavalkád Zalaegerszegen

 

Zalaegerszeg minden szeglete, minden zuga rejteget valami szépet, valami érdekeset. A természet szó szerint körbeöleli a várost, melynek szépségét kiemeli a göcseji, zalai tájra jellemző dimbes-dombos hullámzás. Tavasztól őszig a zöld megannyi árnyalatához hozzátartoznak a szivárvány színei is a virágok révén: érdemes bebarangolni Zalaegerszeg erdeit, parkjait és egyéb területeit, hogy felfedezzük a különleges populációkat, sőt akár még ebédhez való hozzávalót is találjunk.

Városunkban a tavasz fontos hírnökeként tartják számon a krókuszt, azaz a kárpáti sáfrányt, mely március első felében bontogatja szirmait. Ekkor érdemes kilátogatni a Zalavölgyi Parkerdőbe (becenevén: Parkerdő), hogy megbizonyosodjunk arról a lila „szőnyegről”, amelyet a természet tár elénk: alig negyedórányira a belvárostól, a parkerdei Fásítók szobrának közelében sétálva láthatjuk ezeket az apró bűbájokat nagyobb populációban. A krókuszokat természetesen máshol is felfedezhetjük Zalaegerszeg területén, akár még a történelmi belvárosban: a Mária Magdolna Plébániatemplom déli oldalánál is láthatjuk a gazdag színvilágú növényt, hiszen a lila mellett ismertek még a fehér, sárga, narancs és kék színű változatai, továbbá ezek kombinációi is.

Március idusától május elejéig rengetegen keresik fel Zalaegerszeg csácsbozsoki peremkerületét, hogy medvehagymát gyűjtsenek. A közkedvelt fűszernövény a zalaiak egyik kedvelt ízesítőj, szezonban bizonyos alkalmakkor még túrákat is szerveznek a városrészbe. A medvehagyma nem „bújik el”, illatát már messziről érezni, amikor a csácsbozsoki Csurgó-kútnál járunk. A Mária-forrásként is ismert hely a Horhosok útja túratúvonalhálózatának egyik fontos pontja, így a bakancsos turisták által is kedvelt pihenő.

Ha március végén-áprilisban kisétálunk a Parkerdőbe, félúton a belváros és Csácsbozsok között, az ún. Vérmalom melletti tisztáson hazánk egyik legjelentősebb, természetvédelmi szempontból pedig legértékesebb kockás liliom mezejében gyönyörködhetünk. A területen több tízezer példány található, ám fontos tudni, hogy a növény – mivel sok helyen a kihalás veszélye fenyegeti – hazánkban védettnek számít. A kockás liliomot Zalaegerszeg és Zala vármegye is szimbolikus növénynek tartja, nem is meglepő, hogy a városunkban már az országos védettség előtt, 1980-ban védetté nyilvánították.

Az erdő lombfakadása előtt virágzik az odvas keltike, ez az Európa területén honos és a mákfélék családjába tartozó növény. Egyik kedvelt helyének városunkban az Alsóerdő számít. Utóbbi rengeteget hivatalos nevén Zalaegerszegi Parkerdőnek hívják, s voltaképpen az év bármely időszakában érdemes felkeresni, hiszen 35 lomblevelű fafaj, valamint 29-29 fenyőféle és védett növény fordul elő itt. Érdekesség, hogy már a 20. század legelején tartottak itt tanórákat az Állami Főgimnázium (ma: Zrínyi Miklós Gimnázium) diákjainak.

Gondolatban maradjunk az Alsóerdő területén, azon belül is az Azáleás-völgyben! Ha igazi tündérekkel nem is találkozunk itt, egészen bizonyos, hogy tündérkertbe érkezünk, mely április végén, május elején borul színkavalkádba. A legtöbbet az illatos sárga kaukázusiból láthatunk, ám a fehér, a piros és a lila számtalan árnyalatát felfedezhetjük még. Szinte elképzelni is lehetetlen, milyen volt a völgy azáleák nélkül, pedig 1973 előtt nyoma sem volt itt a rodonendronoknak. Sűrű akácos borította ezt a völgyet, ahova az azóta eltelt idők során a Zalaegerszegi Erdészet munkatársai többezer azáleát telepítettek. Az azáleák színes bokrait megcsodálhatjuk a Csácsbozsoki Arborétumban is, mely április 1-től hétvégente várja a természet szerelmeseit.

Városunkban arra is akad lehetőség, hogy nyár elején – egy pompázó kertben – csodaszép levendulát szedhessünk. Keressük fel a szüretek alkalmával az Alsóerdő déli szegletében, az Alsóerdei Sport- és Élménypark közelében kiépített Levendula Kertet. Nemcsak hazavihetjük az illatos növényt, de akár a szomjunkat is olthatjuk a belőle készített kézműves szörppel. A park a fotózás szerelmeseit is várja, nem hiába építettek ki több fotópontot a területen. A díszkert újkeletű különlegessége a japánkert, valamint a folyamatosan bővülő botanikai park, melynek hosszútávú célja az, hogy a Levendula Kert kora tavasztól ősz végéig állandóan látogathatóvá váljék.

A virágok és a gyógynövények megannyi fajtája megtalálható Ebergény városrészünk titokzatos völgyében, Táncoslapon. A Táncoslapi Füves Porta és Meztéllábas Kert különlegessége az, hogy érzékszervi kertként várja a vendégeit, vagyis felkeresésekor mind az öt érzékünket (tapintás, szaglás, ízlés, hang és látvány) használni tudjuk. Télen-nyáron, esőben és napsütésben egyaránt.

 

 

Finom falatok, ízletes nedűk – Göcseji gasztrókörkép

 

Bizony gyakori, hogy nem tudunk ellenállni egy-egy finom falatnak vagy ínycsiklandozó nedűnek. Az emberek többsége szeret enni-inni. A kutatók szerint ennek nyomós oka van az ízek élvezete mellett. Amikor táplálkozunk, akkor az agy jó érzést generáló hormonokat, vagyis endorfinokat szabadít fel. Ezt a tanulmányt ugyan nem ismerhették a régi göcseji emberek, ám tudták, hogy ha megadják a szervezetüknek azt, amit kíván, abból baj szinte sose származhat.

A göcseji tájegység tipikus ízeivel úton-útfélen találkozhatunk szerte Zalaegerszeg városában. Az egyik legautentikusabb különlegesség, a turisták által leginkább keresett dödölle, melyet nemcsak Zala, hanem a szomszédos Vas vármegye is magáénak érez. Az igazság az, hogy a krumplikásából „átalakult” dödöllét a múlt évszázadokban a szegények eledelének tartották, és tejföllel gazdagon meglocsolva tették az asztalra. Napjainkban – köszönhetően a zalai erdők gazdag vadállományának is – vadpörkölttel tálalva igazi gasztrokalandnak számít a kulináris élvezetek rajongói között. „Nagyanyáink dödölléjét” a város több éttermében, továbbá a piac vendéglátóegységeiben is meg lehet ízlelni, ám akad olyan hely is Zalaegerszegen, ahol a hagyományos ételt újragondolva teszik a vendég elé az asztalra.

A népi táplálkozás egyik elmaradhatatlan pillére a savanyúság, melynek elkészítési módja – a savanyítás – generációról generációra szállt, őstermelők és piaci árusok még napjainkban is a régi módszer alapján készítik a különféle csemegéket. Göcsejben és Zalában főként a savanyúkáposzta, valamint a kerekrépa viszi a prímet, ám az egerszegi Vásárcsarnokban és több boltban egyéb savanyúsághoz is könnyedén hozzá lehet jutni.

A göcseji ember számára böjti időszakokban gyakori vacsoraként szolgált a zsírral megkent kenyér, melyhez savanyú káposztát kínáltak – utóbbit pedig tökmagolajjal ízesítették. A kiváló élettani hatású, sötétzöld színű tökmagolajat az idelátogatók szívesen viszik haza ajándék gyanánt, a göcseji dió- és mákolaj mellett. A belvárosi piac termelőinél a savanyúságtól kezdve tökmagolajon és sajtokon át egészen a hagyományos és ízesített ecetig mindenféle finomság kapható. Érdemes megjegyezni a zalaegerszegi piacnapokat: az árusok kedden, pénteken és szombaton várják a közönséget, a vasárnap pedig a bolhapiac idejének számít.

A tájegység egyik jellegzetes kulináris témájának számít a savanyú káposztából készült közkedvelt disznótoros és babos káposzta, mely bizonyos vendéglőkben szintén ott szerepel az étlapon. Ha valaki a régi göcseji recept alapján készült kolbászt és hurkát szeretné megkóstolni, akkor ismét a Piac tér körül kialakult forgatagot ajánljunk, már csak azért is, mert időszakonként göcseji disznótorosra várják az érdeklődőket. A szervezők igyekeznek évszakhoz és idényhez igazodva különböző tematikus piacnapokkal bővíteni a repertoárt, így például az „epernap” hosszú évek óta közkedvelt programnak számít, amikor is minden a finom piros gyümölcs köré szerveződik.

S ha már a gyümölcsnél tartunk… A göcseji család asztalánál az édes (olykor sós) csábítások tekintetében mindenekelőtt a tésztaféléknek jutott nagy szerep. A lángos és a fánk mellett a kalácsok, a kuglófok, a bukták és a perecek a mindennapok részévé váltak. Mint ahogy a rétesek is. A réteskészítés tudománya régen anyáról leányra szállt, így alig létezett olyan parasztasszony, aki ne értett volna hozzá. A göcsejiek a töltelékek legváltozatosabb módjait ismerték: a dinsztelt káposzta és a tejben megfőzött kerekrépa mellett tököt, tepertőt, túrót és mákot is használtak, ám friss és asztalt gyümölcsökkel is gazdagították a rétest. Zalában nagy hagyományai vannak a lakodalomkor sütött rétesnek, hiszen a húsleves után, de még a főétel előtt tálalták-tálalják fel. Érdemes körbenézni a városban, hiszen az éttermek kínálata mellett a piaci vendéglátóegységek és a pékségek is kínálják a rétest.

Hasonlóan az édesszájúakat csábítják a göcseji földben megtermelt gyümölcsből főzött lekvárok és a különféle mézek. Zalaegerszeg 2019 óta hivatalos lekvárral is rendelkezik, méghozzá az idilli „Zalai erdők kincse” címet viselő készítménnyel, melynek titka, hogy helyben termelt piros bogyós gyümölcsökből készül. A méz tucatnyi fajtáját fedezhetjük fel a város több üzletében, van, ahol bodzával ízesített akácból pergetett változat is kapható.

Zalaegerszeg nagyrendezvényeinél központi szerepet játszik a gasztronómia: a paletta meglehetősen széles, hiszen az újragondolt ételek és a street food ajánlatok mellett a régi ízek kedvelői is megtalálják a maguk számítását. A Göcseji Prószafesztivál városunk egyik legrégebbi rendezvénye, amely nemcsak a prószáról szól ugyan, ám ha kilátogatunk a Gébárti-tó melletti programra, akkor szinte „kötelező” megkóstolni a régi göcsejiek és zalaiak egyik kedvenc eledelét, a prószát. Természetesen nem csak eme rendezvény során kóstolhatjuk meg a jellegzetes krumpliból készült étket, ám ha magunk szeretnénk megcsinálni, keressük meg a receptjét a város turisztikai weboldalán, a www.zalaegerszegturizmus.hu honlapon.

A krumpliprósza tipikusan „ivásra felkészülő” éteknek számított Göcsejben a dödölle és a füstölt túró mellett. A falusi emberek a barátaikkal és szomszédjaikkal gyűltek össze egy-egy borozgatásra, ilyenkor azt mondták: „Jó, hogy meg van vetve a bor ágya.” A Zalai borvidék jellemző szőlőfajtái közé sorolják a szürkebarátot, a zweigelt-et, a kékfrankost és a cserszegi fűszerest. A göcseji körtepálinka abból a szempontból számít kuriózumnak, hogy a Hungarikumok Gyűjteménye – Magyar Értéktár listáján szerepel.

A városi Tourinform iroda nyári időszakban megrendezésre kerülő gasztrósétái ízelítőt adnak a göcseji konyha esszenciájáról, melyet egyénileg is felfedezhetünk-megízlelhetünk, ha kilátogatunk a belvárosi piacra vagy betérünk a Göcsej ízeit kínáló éttermekbe.

Jó étvágyat kívánunk hozzá!

Nagyrendezvények Zalaegerszegen

Milyen programokból válogathatunk?

 

Napjaink termékorientált világában egyre inkább felértékelődik az élményalapú időtöltés. Természetes, hogy azt a programot, melyen a családtagokkal, barátokkal közösen veszünk részt, emlékeink kedves zugában őrizzük meg. Élményt ajándékozni nem ötlethiányra utal, sokkal inkább a közös megélés, átélés időtálló hangulatát szeretnénk ezzel megragadni – ajándékozzunk koncertjegyet, vagy egy borkóstolóra szóló meghívót, akár egy tematikus sétára beválható kupont.

Zalaegerszegen télen-nyáron, az év minden hónapjában, sőt az év minden egyes napján találhatunk magunknak való programot. Az évi többszáz esemény közül kiemelkednek azok a nagyrendezvények, amelyek immáron évek, évtizedek óta több ezer, több tízezer ember szórakozását garantálják.

Néhány évvel ezelőtt „újult meg” a Zalaegerszegi Sörfesztivál, amely a korábban bejáratott szeptemberi időpontról került át május elejére, s összeolvadt a májusi Pálinkafesztivállal. A „Spori” (hivatalos nevén: Zalakerámia Sport- és Rendezvénycsarnok) mellett három napon keresztül a sör, a pálinka, a finom ételek és nem utolsósorban a zene és a szórakozás játssza a főszerepet. Naponta legalább három együttes lép fel a pódiumon, akár még „mini Sziget”-ként is hivatkozhatnánk a háromnapos forgatagra.

Május közepén szintén a kulináris élvezetek kapnak reflektorfényt a néhány éve életre hívott MUSTRA Grill & Chill háromnapos sorozatában. A kellemes hangulatú, tavaszi gasztro program nemcsak finomságok tárházával várja az érdeklődőket, de élő zenével is. Az esemény értékét nagyban növeli, hogy belvárosi vendéglátósok összefogásával valósul meg zalaegerszegiek és nem csak zalaegerszegiek számára.

Ugyan június eleje már bőven a „body shape” időszaka, ám egész biztosan találunk a diétánknak és a fogunknak való fogásokat a város modern centrumában, a Díszt téren megrendezett Street Food Weekend kavalkádjában. Minden, ami trendi, minden, ami menő és minden, ami finom! És ha esetleg kicsit belefáradtunk az újragondolt, merész ötletekbe, netalán visszavágynánk az időben, akkor pünkösdhétfőn a Gébárti-tónál a helyünk. A Göcseji Prószafesztivál városunk egyik legrégebbi, régi hagyományát felelevenítő rendezvénye, amely során a prósza mellett kirakodóvásár és mesterségbemutató is várja közönségét.

Az esetlegesen felszedett kilókat pedig nyugodtan lemozoghatjuk majd az immáron évtizedes hagyományra visszatekintő Restart Sportfesztivál idején. A sportos rendezvény sokáig kereste helyét szerte a városban és peremkerületeiben, mígnem aztán megtalálta igazi otthonát a város déli területén, az Alsóerdei Sport- és Élményparkban. Érthető a fesztivál szlogenje is: „sokszínű közösségi élmény a tesi, szellemi újrainduláshoz.”

Térjünk vissza egy kicsit június közepéhez, amikor is három napra – szó szerint – lezárják a belvárost az autósforgalom elől. A statisztikák szerint ekkor, az EgerszegFeszt idején, több tízezer ember sétál, nézelődik, szórakozik a belvárosban. Nem is csoda, hiszen több színpadon fiatal tehetségek és népszerű előadók váltják egymást. Ilyenkor Zalaegerszeg centruma megváltozik: volt már tengerparti plázsunk, különleges kialakítású élményterünk itt – minden évben van valami újdonság, valami „cukiság”. A szervezők a következőt ígérik: „élhető terek, igazi közösség, vidámság és mosoly.” Nincs is más hátra, mint az EgerszegFeszt jelmondatát skandálni: „Mindenki Egerszegre!”

A nyárbúcsúztató és őszköszöntő megszokott programja szeptember elején a Vadpörkölt és Borfesztivál – Zalai Teríték, amikor a természet három napra beköltözik a városba. Az erdő és a vad ünnepe koncertekkel veszi kezdetét, jótékonysági vadfőzéssel folytatódik és természetesen szórakozással zárul. „Minden, ami zöld, minden, ami Zala!” Tegyük hozzá: minden, ami zene!

A Vénasszonyok Nyara kezdetén (azaz: szeptember közepén) újra visszatér a belvárosba a MUSTRA, ezúttal Wine & Chill alcímmel. Ha kedvünk támad, sétáljuk körbe a belvárost egy pohár itókával, kóstoljuk meg a finom – kifejezetten erre az alkalomra összeállított – falatokat, menüket. Az élő zene andalít, ilyenkor még meleg a szellő, de már figyelmeztet, hogy érkezik a hideg évszak. November végétől Szenteste napjáig az Egerszegi Advent „Winter Wonderland”-jébe csöppenünk a belvárosban: mézeskalács, sült gesztenye, forralt bor és puncs, karácsonyi fények és dallamok, no meg a szabadtéri jégpálya utal arra, hogy hamarosan új év veszi kezdetét.

Új, régi-új és hagyományos programokkal egyaránt.

 

Múzeumok? Igen, múzeumok!

Állandó tárlatok és kiállítások Zalaegerszegen

 

A múzeumok, hasonlóan más kulturális intézményekhez, rendkívül fontos szerepet játszanak a turizmusban. A múlt szentélyeit több száz éve keresik fel az érdeklődők: a szakirodalom úgy tartja ugyanis, hogy a legrégebbi, mindenki számára látogatható „ősmúzeumot” a reneszánsz korában nyitották meg Rómában. Zalaegerszegen, valamint szűkebb és tágabb pátriájában már a 19-20. század fordulóján kísérletet tettek „múzeumi ház” létesítésére, ám a kezdeti tárgy-gyűjtés és a szorgos törekvések ellenére csupán 1950-ben nyitott meg a megyeszékhely és környékének múltját bemutató intézmény – a Göcseji Múzeum. Ami „csupán” egy a zalaegerszegi múzeumok teljes sorából.

A történelmi városközpont egykori impozáns takarékpénztárában (egy kívül-belül teljesen megújult épületben) várja látogatóit a Göcseji Múzeum. Aki Zalaegerszeg múltjában kíván sétát tenni, érdemes az „Elődeink élete” című kiálltással kezdeni a látnivalók sorát. Ne féljünk rálépni az időfolyosóra: emléktárgyak, idézetek, interaktív elemek, sőt humoros animációk mentén haladhatunk a város majd’ 800 éves történelmében. Aki szeretné, egy zseniális padlótérképen még a régi várost is berendezheti a dualizmus korában már álló épületek makettjeivel.

Persze mindez csak a kezdetet jelenti a Göcseji Múzeumban, ahol további négy állandó kiállítás anyaga teszi gazdaggá az intézményben eltöltött időt. Hangulatos, már-már éteri helyiségben kaptak helyet Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész alkotásai. A hazai szobrászképzés meghatározó szereplőjének zalai gyűjteményéről árulkodjon a tárlat címe: „A klasszikus szépség mestere”.

Aki látott már életében Németh János-kerámiát, egész biztosan felismeri a zalaegerszegi születésű művész munkáját, bárhol is találkozik vele később. A Nemzet Művésze alkotásain a göcseji táj jellegzetes alakjai és motívumai jelennek meg, így a Göcseji Múzeumban helyet kapott állandó kiállításán is. A Kossuth-díjas művész respektusát már a tárlat címe is előrevetíti: „Az anyag életre álmodója”. Szintén Zalaegerszegről származott a később Nemzet Művésze elismeréssel jutalmazott Fekete György is, akinek „Az elhivatottság mozaikjai” című gyűjteményét a szakemberek a tárgykollázs meghatározással illették – érdemes felfedezni.

Az időmérés tudományos kertjébe jutunk, ha meglátogatjuk a Göcseji Múzeum legújabb kiállítását, a neves helyi órásmester, Preisz József hat évtizeden át gyűjtögetett kollekcióját. „Az órák bűvöletében” válogatás címe sokat ígér, ám a gyűjtemény sokat is ad: 400 különleges órát az 1600-as évektől kezdve a szocializmus korszakáig.

Figyelemfelkeltő kontraszt, ahogy a város legrégebbi és legújabb (egyébként szomszédos) múzeuma építészeti szempontból találkozik egymással. A Göcseji Múzeum házának 19. századvégi eklektikus stílusát egy első ránézésre posztmodern, ám több szempontból is szimbolikus, gigantikus építmény, a Mindszentyneum – Mindszenty József Látogatóközpont ellensúlyozza. A magyar történelem rendkívül nehéz korszakát feldolgozó intézmény központi alakja, a világhíres Mindszenty bíboros, aki 27 évet töltött Zalaegerszegen, s ahová később, fogsága idején álmában is visszatér. Nemhiába vált egyik idézete az életét bemutató állandó kiállítás címévé: „Szeretetet hoztam ide is”. A kommunista diktatúra egyházüldözését bemutató szekció hatalmas információanyagát egyetlen szóban tömöríti a cím: (F)EGYHÁZ. Ahogy egyik tárlaton Mindszenty édesanyjának fotója mesél, úgy regél a másikon egy fogkeféből, fogságban készített kereszt is. A pincerészben pedig a középkor egy különleges szeletét deríthetjük ki, hiszen a több építészeti különdíjjal rendelkező, modern épület alapjainak ásásakor a régészek 14. századi égetőkemencékre bukkantak, melyeket restaurálás és állagmegőrzés után eredeti helyszínükön állítottak ki.

A két múzeum anyaintézménye, a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága ernyője alá még további kettő intézmény tartozik. Előzetes bejelentkezéssel látogatható az ÁVH Áldozatainak Emlékhelye a Mártírok útján, ahol az egykori bérházat alakították át az ÁVH zalaegerszegi székházává az államosítás után. Az emlékmúzeum megtekintése tárlatvezetéssel az igazi: a muzeológusok elmagyarázzák azon történéseket, amelyek pillanatait a pinceszint szörnyű helyszíne őrzi, többek között a vércsatornával, valamint a kínzó- és vallatóteremmel.

Hazánk legtovább fennmaradó, legarchaikusabb tájegységének „esszenciális” birodalmába jutunk, ha felkeressük a Göcseji Falumúzeum portáit. A skanzen nemcsak abból a szempontból kuriózum, hogy az ország legelső szabadtéri néprajzi múzeumaként nyílt meg 1968-ban, hanem azért is, mert meglévő épület (Hencz malom) és folyóvíz (Zala holtága) mellett építették fel. Méghozzá úgy, mint egy legójátékot: az eredeti házakat boronaelemeire szétszedve szállították, majd állították össze új helyükön. A múzeum emberléptékű: fél-, de akár kétórát is szánhatunk rá – vannak, akik sétakertként is számon tartják. Mindenképpen a nyugalom szigete, s ha tréfásan kívánnánk fogalmazni, azt mondhatnánk, hogy receptre kellene felírni. Nosza, kérjük ezt a „receptet”, amikor Zalaegerszegen járunk!

A skanzen közvetlen szomszédságában Zala történetének egy másik – egyébként teljesen eltérő – múltjáról hull le a lepel. Az alapítványi fenntartású Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum első hallásra talán idegennek, túlontúl műszakinak hangzik, ám bátran barangoljuk be az intézmény területét, hiszen a laikusok is számos érdekességre bukkanhatnak. A fúrótornyok és a szivattyúk az olajbányászat hazai hőskorát elevenítik fel, miközben az 1969-es alapítású múzeum az ipartörténet mellett a természettudományra és a képzőművészetre is fókuszál. Még a retró korszakot is megidézi a „magyar Dallas”-ként is elhíresült múzeum, amely – páterdombi irodaházával egyetemben – filmforgatás helyszínéül is szolgált már.

Hűsítő strandolás

Nyári fürdő körkép Zalaegerszegen

Petőfi híres versét némiképpen átköltve nyugodtan mondhatjuk, hogy itt van a nyár, itt van újra és szép, mint mindig énnekem. A gyerkőcök természetesen a vakáció izgalmaiért örülnek a június-augusztus közötti időszaknak, a szülők pedig annak a néhány napnak, jobb esetben hétnek, amikor maguk mögött hagyják a hétköznapok taposómalmát, hogy kikapcsolódjanak, feltöltsék szellemi és testi tartalékaikat.

A nyári feltöltődés egyik elmaradhatatlan eleme a lubickolás, a fürdőzés, vagy régiesen mondva: a „lidózás”. A zalaegerszegi strandokat számba véve örömmel nyugtázzuk, hogy a dimbes-dombos vármegyeszékhelyen vízparti fürdő és népszerű vízipark egyaránt megtalálja célközönségét. Még a család kedvencei, a négylábú kutyusok számára is akad hely, ahol birtokba vehetik a hűsítő vizet.

A turisztikai szakemberek Zalaegerszeg turisztikai motorjának nevezik a város északnyugati részében található Gébárti-tavi fürdőkomplexumot. Nem is csoda, hiszen itt – talán egyedülálló módon – négy különféle strandot is kiépítettek az elmúlt évtizedek során: tóstrand, termálfürdő, aquapark és kutyastrand várja látogatóit. Az impozáns felsorolást még elmélyíti a közelmúltban teljes egészében felújított Zalaegerszegi Sport- és Tanuszoda, valamint a hozzátartozó szabadtéri Városi Strand.

Kezdjük „vizes utazásunkat” a legnagyobb látogatószámmal működő AquaCity Vízicsúszda- és Aquaparkkal. Egy aquapark esetében nem feltétlenül a torony szó jutna eszünkbe, holott az egerszegi fürdő emblematikus látványosságának számít a messziről is jól látható csúszdatorony, amelynek tetejébe felmászva a város legmagasabb építményét, a bazitai TV-tornyot is láthatjuk. Innen számos csúszka indul: félénkek és vakmerők egyaránt megtalálhatják itt a számításukat. Itt Gombóc Artúr azt mondaná: van zöld csúszda, kék csúszda, kétszemélyes csúszda, fedett csúszda, Twister-csúszda. Lehet választani! Kisgyerekes családok komfortérzetét növeli a csecsemők- és kisgyermek számára kiépített medencék, a jacuzzik vagy akár hazánk egyik legnagyobb hullámmedencéje.

Az aqupark egyik szomszédjára gyönyörű természeti környezetben lelünk rá, hiszen a patkó alakú Gébárti-tó egyfajta göcseji oázisnak hat a zöld ezernyi árnyalata közepette. Nyugodtan vágyjunk arra, hogy egy kör alakban körbesétálhassuk a tavat: tan- és pallóösvények és hidak segítenek ebben. Naplementében kifejezetten romantikus program! A Gébárti-tó strandja pedig retró élményeket kínál. Északkeleti részében lelnek rá a négylábú gazdik arra a strandra, ahol kedvenceik lubickolhatnak a tó vizében.

Innen már csak egy ugrás az egész évben nyitva tartó Zalaegerszegi Termálfürdő, amelynek mélyről feltörő vizét szó szerint hűteni kell! Persze nemcsak rossz idő esetén érdemes felkeresni a fedett fürdőt, hiszen számos medence és csúszda áll a fürdőzők rendelkezésére.

A zalaegerszegiek kultikus helye volt évtizedekig az a Városi Strand, amelyet nemrégiben újítottak fel és tettek még komfortosabbá a kisgyermekes családok számára. A felszerelés már nem árulkodik a szocialista éra közkedvelt fürdőparkjáról, mint ahogy a közvetlen szomszédságában található hatalmas építmény sem, amely az egykori uszodát váltotta, és amelyben az úszósportok szerelmesei találhatnak maguknak pályát – nem csak nyáron.

Családdal érkeztem Zalaegerszegre! Hogyan töltsük el az időt?

Semmi pánik! Mindenre van ötletünk!

 

A nyaralás akkor jó, ha a család minden tagja élményekkel telve érkezik haza. Az a legideálisabb, ha Anya, Apa és az összes gyerkőc, valamint a családdal utazó egyéb rokonok is azt mondják otthon: „Szuper volt, mindannyian jól éreztük magunkat. Szívesen visszatérünk!”

Zalaegerszeg városa abban a szerencsés helyzetben van, hogy számos programot tud ajánlani a családoknak, legyen szó aktív kikapcsolódásról, játszótéri élményekről, a fürdőzés megannyi lehetőségéről, de akár a kézműves mesterségek játékos megismeréséről. A Zalaegerszeg Turizmusáért Egyesület összegyűjtötte azokat a lehetőségeket, amelyeket jó szívvel ajánl a városba érkezőknek, ha pihenni, üdülni érkeznek Zala székhelyére.

Fókuszáljunk a következő fogalmakra: kaland, izgalom, adrenalin! Ha a kedves turista erre vágyik, akkor azt javasoljuk, hogy keresse fel a város déli területén kiépített Alsóerdei Sport- és Élményparkot. A bejáratnál felállított, fából ácsolt szarvas már jelzi, hogy különleges helyszínen járunk: aki a falmászást, az akadályokkal teli kalandozást, gokartozást vagy egyéb „ínyencségeket” kedveli, itt megtalálja számítását! Az élményparktól nem messze „valódi” tündérkert várja látogatóit: valóban, néhány perces kényelmes sétával az Azáleás-völgybe érkezünk, amely a növényvilág különleges példányaival kecsegtet. Ha kedvük támad szalonnát sütni, a kijelölt tűzrakó helyen fogyaszthatják el az elemózsiát az erdő közepén. Innen két irányban is megközelíthető a város egyik legkeresettebb „objektuma”, a bazitai dombtetőn felépített TV-torony. Körpanorámás kávézójából vagy kilátójából értelmet nyer a vidékre jellemző „dimbes-dombos” kifejezés – sőt, még az Alpokot is láthatjuk a magasból!

Hogy Zalaegerszeg a növényvilág egyik fontos helyszíne, mi sem bizonyítja jobban, mint a tény, hogy a várost erdők és dombok ölelik körbe, miközben a természet ezernyi rejtelme tárul fel. Javasoljuk, hogy sétálják körbe a város északnyugati szegletében található Gébárti-tavat! Itt klassz játszótér, vicces vidra-tanösvény, pallóösvény és két híd is várja a látogatókat. A tó látványához hozzátartoznak a kacsák és a hattyúk is. Nyáron a vizes élményeké a főszerep: tóstrand, aquapark és kutyastrand tart nyitva. Aki fedett fürdőre vágyik, annak a egész évben nyitva tartó termálfürdőt ajánljuk.

A tó partján építették fel hazánk egyik népszerű kézművesek házát (hivatalos hosszú neve: Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház), mely hétköznap invitálja az érdeklődőket. Érdemes megtekinteni állandó kiállításait, már csak az épület hangulata miatt: mind a házat, mind pedig a bútorokat és a néprajzi tárgyakat népművészek hozták létre.

A kézműves foglalkozások a belvárosban is megtalálják a közönséget. A sürgő-forgó Piac téren kialakított Göcseji Tudásközpont – Zalaegerszegi Helyi Termék Piac olyan fantasztikus hely, ahol nemcsak megkóstolhatóak, megvásárolhatóak a göcseji kézműves élelmiszerek és termékek, hanem képzések keretében a készítésük is elsajátítható. Kicsik és nagyok számára egyaránt jó szívvel ajánljuk!

Múzeumaink és a Tourinform iroda is különleges barangolást kínál a vendégek számára. A Göcseji Falumúzeumban mesés kalandtúrákat szerveznek a régió múltjába, a Göcseji Múzeum alkalmanként családi napot tart a város múltját felidézve, míg a Tourinform iroda a szabadulós játékok mintájára készített kalandfüzeteket. Mesés kalandozás és kalandos mesélés – ez lehet a jelszó!

Beszédes nevű játszótereink a kisebbek oázisa: a már említett Gébárti-tavi park mellett érdemes felkeresni hazánk legelső intergált játszóterét, a Bóbita parkot a kertvárosi peremkerületben, továbbá a belvárosközeli Vizslaparkot. Mindkét játszótér mellékhelyiséggel és pelenkázóval rendelkezik.

Nyáron garantált tematikus sétákat szervez garantált időpontban a Tourinform iroda, valamint a Kvártélyház Kft. szomszédságában nyári színház műsorain lehet ellazulni.

 

Hétfő van! Mit csináljak Zalaegerszegen?

Csak semmi pánik! Van ötletünk!

Különös fintora a sorsnak, hogy pont a hét legelső napja, azaz a hétfő számít a „legkritikusabbnak” üdülés, nyaralás szempontjából. Hisz’ jól tudjuk: hétfőn a múzeumok zárva tartanak – nemcsak Zalaegerszegen, hanem Magyarország legtöbb településén.

De fel a fejjel! Ettől függetlenül számos programot és élményt tudunk ajánlani a Zalaegerszegre érkező turistáknak, sőt azon városlakóknak is, akik szeretnek a saját településükön belül turistaként mozogni.

Az ajánlatok sorát a Gébárti-tó környezetével kezdjük – persze nem véletlenül. Voltaképpen Zalaegerszeg turisztikai motorját jelenti a város északnyugati csücskében található mesterséges tó, amelynek partján és közvetlen közelében akár egész napos kikapcsolódásra tudjuk invitálni az érdeklődőket. A „Kézművesek Háza” becenévvel illetett Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház hétköznapokon – igen, így hétfőn is – várja a látogatókat 10 és 15 óra között. Van itt minden csudajó, többek között egy honfoglalás korát megidéző, teljes egészében nemezből készült vezérsátor, ahová mezítláb be is lehet lépni. A kézműves remekek megtekintése után talán kontrasztosnak tűnik a külső „kínálat”, holott a Kárpát-medencei Tradicionális Fa Sírjelek Emlékpark is őseink (temetői) kultúráját hozza közelebb.

Az egerszegiek nagy álma valósult meg, amikor a közelmúltban – tanösvény, kettő híd és pallóösvény segítségével – körbejárhatóvá vált a Gébárti-tó. Reggel, napközben, de akár este is sétára, andalgásra csábít. Gyönyörű panorámát biztosít a Fehér Hattyú étteremnek, ahol kulináris különlegességek sorát lehet megkóstolni. Nem véletlen a névválasztás, hiszen a hattyúk évtizedek óta a tó lakóinak számítanak, látványuk ugyanúgy hozzátartozik az állóvízhez, mint fürdőzők a kiépített tóstrandon. Megtalálja a számítását az is, aki más fürdőhelyet részesít előnyben, ugyanis a tóval „átellenben” aquapark, termálfürdő, szomszédságában pedig kiépített kutyastrand működik.

Az AquaCity csúszdadombjáról rálátni Zalaegerszeg egyik szimbólumára, a bazitai dombtetőn felépített TV-toronyra, melyet azért is ajánlunk az elsők között, mert hazánkban mindössze csak négy TV-torony fogadja a turistákat. Egerszegen 53 méter magasságban egy körpanorámás presszóból vagy az alatta található kilátóból akár az Alpokig is ellátni! Nem lehetetlen tehát, hogy kánikula idején havat lássunk! A TV-torony áprilistól szeptemberig biztosan várja a látogatókat, minden nap 11 és este 8 óra között. Különleges élmény a magasból megfigyelni a naplementét, ajánljuk a bakancslistára felírni!

Hétfőn szintén nyitva tart az Alsóerdei Sport- és Élménypark, ahol mindent ér: játszani, falat mászni, gokartozni, VR-szemüveggel vadászni, akár még síelni is! (Persze úgy biztonságos, ha a szabályokat betartjuk4) Ha pedig a természetbe vágynak, akkor legyen cél a közeli Azáleás-völgy vagy az Aranyoslapi-forrás. Mindkettő remek séta- és pihenőhely.

Még ha a múzeumok nem is tudják fogadni hétfőn az érdeklődőket, nem fognak kulturális élmény nélkül távozni. A Tourinform irodában nyomozós kalandjáték-füzetet is árulnak, mely a szabadulós szobák élményét elegyíti a városvezetéssel. Kérjék a Zalaegerszeg titkai című kiadványt, mely segítségével önállóan is bejárható a belváros, miközben a lapokon olvasható szövegek és képek segítségével feltárul a település több száz éves múltja. Bármelyik „sétafikát” is választják, legalább egy-másfél órára elegendő „municiót” kapnak általa.

Mindent összevetve: hétfőn is van élet Zalaegerszegen!