A karácsonyi időszaknak különös varázsa van Zalaegerszegen. Ahogy az este leszáll, a város főterei fénybe borulnak, a levegőben fahéj, narancs és forralt bor illata keveredik, és minden sarkon újabb csoda várja a látogatót. Idén november 24. és december 24. között minden eddiginél nagyobb, látványosabb és meghittebb ünnepi forgatagba csöppenhet, aki felkeresi az Egerszegi Advent rendezvénysorozatát – egy olyan élményt, amely méltó párja a legismertebb hazai karácsonyi vásároknak.

 

TOP 5 program, hogy miért érdemes Zalaegerszeget választani:

1. Fények Falva – új dimenziója az ünnepi varázsnak

Az idei év legkülönlegesebb attrakciója kétségkívül a Göcseji Falumúzeum átalakulása a Fények Falva egy mesefalu varázslatába öltözött skanzent mutat látogatóinak. A belvárosból ingyenes, ünnepi, kivilágított dottó közlekedik több adventi hétvégén, így a város és a fénypark élménye hangulatos adventi programlánccá kapcsolódik össze.

2. Korcsolyapálya, jégdisco és egy csipetnyi varázslat a város központjában

A Dísz tér északi oldalán elterülő 30×15 méteres szabadtéri korcsolyapálya a vármegyeszékhelyek egyik legnagyobb létesítménye. Idén három alkalommal is jégdisco tölti meg zenével és fényekkel a téli estéket – igazi családi és baráti közösségi élményt nyújtva. A korcsolyapályán újdonságként kulturális programokkal kedveskednek az idelátogató családok számára.

3. Az adventi séták a Tourinform iroda kiemelt eseményei az ünnepi időszak alatt. Ezek a programok különleges lehetőséget kínálnak arra, hogy a látogatók új szemmel lássák a várost, megérezzék a karácsony régi, lassúbb, meghittebb ritmusát.

4. Adventi elemózsia testnek és léleknek: a város múzeumai és kulturális intézményei is megannyi ünnepi programot kínálnak télen az állandó és időszaki kiállítások mellett. A kulturális élmények mellett a vendéglátóhelyek étel- és italkínálata is hívogató.

5. Varázslat Zalaegerszegen: az Egerszegi Advent egyaránt szól családoknak, barátoknak, romantikus sétára vágyó pároknak és az ünnepi csodát keresőknek. A Kossuth téren élő Betlehem idézi fel a Megváltó születését. A fényfüzérekkel átszőtt utcák, a szelfizésre csábító fotópavilonok, a forró italok és a zenék együtt teszik teljessé a varázslatot.

Zalaegerszeg idén is tárt karokkal vár mindenkit az adventi csodára!

Több mint menedék az eső elől: Kulturális feltöltődés Zalaegerszegen

Ahogy a nyári pezsgést felváltja az ősz befelé forduló nyugalma, a város kulturális élete új erőre kap. A borúsabb, hűvösebb napok nem csupán kellemetlenséget jelentenek, hanem egyben meghívást is egy mélyebb, tartalmasabb kikapcsolódásra. Ilyenkor értékelődnek fel igazán azok a helyszínek, amelyek nemcsak menedéket nyújtanak az időjárás elől, hanem a szellem és a lélek táplálékát is kínálják. Fedezzük fel azokat az intézményeket, amelyek a művészeti és szellemi élmények állandó otthonai Zalaegerszegen!

A művészetek otthona

A Városi Hangverseny- és Kiállítóterem, azaz az egykori zsinagóga gyönyörű épülete és kiállításai nemcsak a szemnek kínálnak élményt, de a léleknek is kedveznek könnyű- és komolyzenei koncertekkel, előadásokkal, jazzbérlettel. A Keresztury Dezső Városi Művelődési Központ és városrészi tagintézményei is folyamatosan izgalmas tárlatokkal és változatos programokkal várják a kicsiket és nagyokat, helyieket és távolabbról érkezőket egyaránt.

Ha pedig a filmvászon varázsára vágysz, a kultikus Art Mozi hangulatos termében a legújabb filmek mellett különleges művészfilmeket nézhetsz meg. Ez tökéletes program egy meghitt randevúhoz vagy egy kis egyedül töltött kulturális kikapcsolódáshoz.

Felgördül a függöny, és felmelegszik a szív

Ahogy beköszönt az ősz, a nyári szabadtéri élményeket felváltja a Hevesi Sándor Színház eleganciája. Egy-egy dráma, vígjáték vagy musical tökéletes menedéket nyújt a külvilág elől. Ha pedig a történelem rétegeiben merülnél el, egy korábbi bejegyzésünkben már részletesen bemutattuk a város izgalmas múzeumait, ahol egy borús délután is tartalmas időutazássá válhat.

A nap zárásaként pedig nincs is jobb, mint behúzódni a belváros egyik hangulatos kávézójába egy gőzölgő forró csokira, és megbeszélni a nap élményeit.

Látod? Zalaegerszeg a borúsabb napokon sem hagy cserben. A város ilyenkor elmélyül, és arra hív, hogy Te is tedd ezt. Engedd, hogy az eső kopogása legyen a háttérzene a következő zalaegerszegi kulturális kalandodhoz!

 

Mindannyian ismerjük Zalaegerszeg ikonikus helyszíneit. Elsiettünk már ezerszer a Dísz téren, megcsodáltuk a Mária Magdolna Plébániatemplom monumentális épületét, és tudjuk, merre találjuk a Kvártélyházat. De vajon hányszor néztünk igazán a lábunk elé vagy a homlokzatok fölé? Hányszor álltunk meg elolvasni egy apró emléktáblát, vagy léptünk be egy ismeretlennek tűnő kapualjba?

Most arra hívunk, hogy légy Te is városi felfedező! Egy kalandra, amihez nem kell messzire utaznod, elég, ha nyitott szemmel és kíváncsi lélekkel járod a már jól ismert utcákat. Zalaegerszeg ugyanis tele van rejtett kincsekkel és suttogó történetekkel.

A titok a részletekben rejlik: Járj nyitott szemmel!

Legközelebb, amikor a belvárosban sétálsz, próbálj meg lelassítani és felfelé is nézni! Meg fogsz lepődni, mennyi apró csodát rejtenek a homlokzatok. Egy mívesen kidolgozott ablakkeret, egy régi cégér maradványa, egy szecessziós inda a vakolaton vagy a híres Csipkeházak egyedi korlátai mind-mind egy letűnt korról mesélnek. Ezek az apró részletek adják a város igazi karakterét, a történeteket, amiket a nagy útikönyvek nem mindig írnak le.

Szobrok és táblák suttogása

A város nemcsak épületekből, hanem szobrokból, kutakból és emléktáblákból is áll, amelyek csendes őrzői a múltnak. Persze, a Deák-szobrot mindenki ismeri, de mi a helyzet a kisebb, eldugottabb alkotásokkal? Egy-egy parkban megbújó mellszobor vagy egy épület falán elhelyezett tábla egy híres szülöttről, egy fontos eseményről vagy egy régi mesterségről árulkodik. Állj meg egy percre, olvasd el a feliratot, és hagyd, hogy egy pillanatra megelevenedjen a történelem! Bizonyos szobrok esetében kukkants az alkotás háta mögé, hogy elrejtett részletekre bukkanj!

A rejtett udvarok és átjárók varázsa

Az igazi kalandorok tudják, hogy a legizgalmasabb felfedezések a járt útról letérve várnak. Zalaegerszeg belvárosa is rejt néhány hangulatos, zegzugos utcácskát és belső udvart. Merj belesni egy-egy nyitott kapualjon! Lehet, hogy egy gyönyörű, körfolyosós bérház belső udvarát, egy csendes, rejtett kertet vagy egy apró műhelyt találsz, ahol megállt az idő. Ezek a titkos zugok a város lüktető, rejtett szívét jelentik.

Zalaegerszeg egy nyitott könyv, tele izgalmas fejezetekkel, csak tudni kell, hogyan lapozzunk bele. A következő városi sétád alkalmával ne csak nézz, láss is! Vedd észre a részleteket, kutasd a történeteket, és fedezd fel a saját, titkos Zalaegerszegedet. Meglátod, a város egy teljesen új, még szerethetőbb arcát fogja mutatni.

Ahogy a nyári forróság lassan alábbhagy, és az esték egyre csípősebbé válnak, Zalaegerszeg is egy új, varázslatos köntöst ölt magára. Sokan azt gondolnák, a nyár elmúltával a város azonban nem merül álomba, az ősz talán az egyik legszebb, legmeghittebb időszak itt. A vibráló nyári hangulatot felváltja a természet palettájának aranyló pompája és a befelé fordulás csendes nyugalma.

A természet ezer színben pompázik

Emlékszel még a nyári Zöld Élményekre? Nos, képzeld el mindezt az ősz lenyűgöző színeiben! Az Alsóerdő és a Gébárti-tó környéki fák sárga, vörös és barna ezernyi árnyalatában izzanak. Nincs is jobb program egy napsütéses októberi hétvégén, mint az avar ropogását hallgatva sétálni egyet, gesztenyét gyűjteni, vagy a horhosok ködös reggeli párájában gyönyörködni. A levegő friss és tiszta, a fények pedig lágyak és aranylók – a tökéletes feltöltődés garantált.

Kuckózós programok és kulturális feltöltődés

Amikor az időjárás borúsabbra fordul, Zalaegerszeg akkor is tárt karokkal vár. Ez az időszak a kulturális élményeké. Egy esős délutánon tökéletes program elmerülni a Göcseji Múzeum vagy a Mindszentyneum tárlatai között, felfedezni a város galériáit, vagy beülni egy forró csokira a belváros egyik hangulatos kávézójába. A színházi évad is ilyenkor indul be igazán, a nyári szabadtéri élményeket felváltja a kőszínház meghitt atmoszférája.

Az ősz ízei a tányéron

Az ősz nemcsak a szemnek, de a gyomornak is ünnep. A helyi piac standjai roskadoznak a szezon kincseitől: a sütőtöktől, a diótól, a zamatos almától és körtétől. Egyre több helyen bukkan fel a forralt bor illata, az éttermek étlapjain pedig megjelennek a tartalmasabb, göcseji ízvilágot idéző fogások. Fedezd fel az ősz ízeit, és kóstolj bele Zalaegerszeg gasztronómiájába!

Az ősz Zalaegerszegen egy új kezdet. A lelassulás, a feltöltődés és a szépség csendes felfedezésének időszaka. Húzz bakancsot, készíts egy termosz teát, és merülj el te is a város aranyló varázsában!

Vannak azok a langyos, illatos nyári esték, amikor az ember valami különlegesre vágyik. Egy élményre, ami kiszakít a hétköznapokból, ami közösséget teremt, és ami még napok múlva is mosolyt csal az arcunkra. Zalaegerszegen pontosan ilyen varázslatot rejt a belváros szívében egy történelmi épület belső udvara: a Kvártélyház Szabadtéri Színház.

Ahol a történelem és a kultúra találkozik

A Kvártélyház nem csupán egy színház. Maga a helyszín is egy időutazás. Ahogy belépünk a neobarokk épület lenyűgöző udvarára, szinte érezni a múlt lüktetését. A Mária Terézia által, átvonuló katonák számára építtetett egykori szálláshely masszív falai, a belső udvar intimitása olyan egyedi és semmihez sem fogható keretet ad az előadásoknak, amit egyetlen kőszínház sem tud utánozni. Amikor a nap utolsó sugarai megfestik az épületet, és lassan kigyúlnak a fények, tudjuk, hogy egy felejthetetlen este vár ránk.

Nevetés és nagyszabású álmok a színpadon

És hogy mit rejtenek ezek a csillagfényes esték? A Kvártélyház évtizedek óta a minőségi nyári szórakoztatás fellegvára. A repertoár gerincét a nagyszabású, fergeteges musicalek és a könnyed, mégis tartalmas vígjátékok adják. Itt mindenki megtalálja a kedvére valót, aki egy kis felhőtlen kikapcsolódásra vágyik. Az aktualitást csak egy gondolat erejéig említve, elég egy pillantást vetni az idei nyár (2025) nagy dobására, a Monty Python-féle humort megidéző Spamalot musicalre, hogy lássuk: a Kvártélyházban a profizmus és a bevállalós, szórakoztató produkció kéz a kézben jár.

Több mint színház: egy közösségi élmény

A Kvártélyház varázsa azonban nemcsak a helyszínben és a profi előadásokban rejlik. Hanem abban a közösségi élményben, amit nyújt. A közös nevetés, ami áttöri a nyári este csendjét, a tapsvihar, ami visszhangzik a történelmi falak között, és az érzés, hogy egy különleges élmény részesei vagyunk több száz másik emberrel együtt – ez az, ami igazán egyedivé teszi.

Ha Zalaegerszegen jársz a nyáron, vagy egyszerűen csak egy felejthetetlen programot keresel, ne hagyd ki a Kvártélyház Szabadtéri Színház előadásait! Légy részese Te is ennek a zalai nyári hagyománynak, és engedd, hogy elvarázsoljon a színház a csillagok alatt!

 

Zalaegerszegről sokaknak a virágos belváros, a kulturális fesztiválok vagy az ikonikus épületek jutnak eszébe. De mi lenne, ha azt mondanánk, hogy a város egy másik, zöldebb arcát is megmutatja azoknak, akik hajlandóak letérni a járt utakról? Egy olyan világot, ahol a madárcsicsergés és a lombok susogása veszi át a főszerepet. Igen, Zalaegerszeg és környéke tele van rejtett természeti kincsekkel, igazi „zöld élményekkel”, amik csak arra várnak, hogy felfedezd őket!

A természet hívó szava: irány a Gébárti-tó!

Ha egy igazán frissítő élményre vágysz, a Gébárti-tó és környéke tökéletes választás. Nemcsak a nyári strandolás miatt érdemes ide ellátogatni! A tó körül kanyargó „Diákok útja„ túraútvonal és a humoros táblákkal tarkított Vidra tanösvény garantáltan mosolyt csal az arcodra, miközben megismerkedhetsz a helyi növény- és állatvilággal. A mocsári pallóösvényen sétálva pedig szinte eggyé válhatsz a természettel.

Erdők, völgyek, források – A város tüdeje

Tudtad, hogy Zalaegerszegen belül és a közvetlen közelében számos erdő és arborétum található? Az Alsóerdő évtizedek óta a helyiek kedvenc kirándulóhelye, de az Azáleás-völgy tavasszal valóságos virágtengerbe borul. A vadregényes tájon járva a sétautak mellett egy erdei tanösvény is segít megismerni az erdő gazdag élővilágát. Ha egy kis csendre és nyugalomra vágysz, keresd fel az Aranyoslapi-forrást, vagy fedezd fel a város keleti határában a Csácsbozsoki Arborétum különleges növényvilágát. Ezek a helyek nemcsak a testet, de a lelket is feltöltik. A város északi részén, a belvárostól nem messze egy másik gyöngyszem, a Zalavölgyi Parkerdő várja a látogatókat, ahol tavasszal az ország egyik legnagyobb kockásliliom mezejében gyönyörködhetünk.

Túraútvonalak minden szinten

Aki pedig egy komolyabb kihívásra vágyik, annak sem kell csalódnia. Zalaegerszeg környékén több, jól jelzett túraútvonal is található, mint például a „Horhosok útja„, a „Páfrányok útja„ vagy a „Tölgyek útja„. Ezek az útvonalak különböző nehézségi szintűek, így a kezdő és a tapasztalt túrázók is megtalálhatják a számukra megfelelőt. A jutalom pedig nem marad el: csodálatos panoráma, friss levegő és a természet közelségének semmihez sem fogható élménye.

Zalaegerszeg tehát sokkal több, mint egy vármegyeszékhely. Egy igazi zöld oázis, ahol a városi élet kényelme és a természet csendje tökéletes harmóniában él egymás mellett. Húzz túracipőt, és fedezd fel te is Zalaegerszeg zöld oldalát!

 

Felfedezésre váró titkok, zegzugos piciny utcácskák, régimódi történetek, csodálkozásra késztető utcarészletek, időutazásnak is beillő hangulati elemek, új helyszínek. Egy tematikus séta során egész biztosan másképp látjuk a települést, mintha autóval vagy tömegközlekedési eszközzel járnánk be az útvonalat. A gyaloglás lehetőséget ad egy lassabb tempóra, és így a részletek és a környezet alaposabb megfigyelésére.

Nem szoktunk belegondolni, ám a városnéző séták nemcsak a lélek, hanem a test számára is nyújtanak fogódzót. A több száz méteres, olykor még ennél is hosszabb gyaloglások ugyanis növelik az állóképességet és még a súlykontrollban is segíthetnek. Mentálisan pedig csökkentik a stresszt, javítják a hangulatot, és így akár még az önbizalmat is fokozhatják.

A barangolások nagy előnyei közé tartozik, hogy sokkal többet lehet megtudni az adott városról, községről egy szakértő idegenvezető tolmácsolásában. Napjainkban egyre több és több helyen találkozhatunk olyan vezetett sétákkal, túrákkal, melyek az általános nevezetességeket túl az adott hely jellegzetességei köré fűződnek. Némi szójátékkal élve, Zalaegerszegen az „egerszegikumokat” kínáljuk a vendégek (azaz: turisták, városlakók és lokálpatrióták) részére.

A zalaegerszegi Tourinform iroda több mint egy évtizede szervez városnéző sétákat a vármegyeszékhelyen, ám – igazodva a keresleti igényekhez – néhány éve megújította a programsorozatát. Tavasztól az iskolaidőszak végéig, valamint szeptembertől az adventi ünnepkörig minden hónapban legalább egy alkalommal tematikus városnéző sétára és/vagy természetközeli túrázásra invitálják az érdeklődőket.

A Tourinform Zalaegerszeg kollektívája, együttműködve a Zalaegerszeg Turizmusáért Egyesülettel, gazdag tematikus sétasorozatot dolgozott ki: a bevált programok többsége a belváros rejtélyeire hívja fel figyelmet, ám alkalmanként Zalaegerszeg egy-egy városrészét, peremkerületét is bejárhatják a jelentkezők. A bőséges választék 30 különféle sétában csúcsosodik ki: a szerelmes történetektől kezdve a botrányos eseteken és fűszernövények felfedezésén túl egészen a plébániatemplom bejárásáig terjed ki a paletta.

Az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerét aratták az úgynevezett „vándor”-túrák, melyek minden évszakban – egy-egy kifejezett téma mentén – mutatták be Egerszeg természetének rejtett (és kevésbé rejtett) értékeit. A napfordulóhoz kapcsolódó Napvándor, valamint a jellegzetes növényekre utaló Virágvándor túrasorozat után a Vízivándor a vizes élőhelyek mentén meséli el a város és a természet kapcsolatát.

Zalaegerszeg egész évben szeretettel várja vendégeit, ám városunkban – hasonlóan a világ számos településéhez – a nyári főszezon alatt megtöbbszöröződik a turisták száma. Rájuk (is) gondolva a turisztikai szakemberek június végétől augusztus végéig garantált, meghirdetett időpontokban várják a sétára vágyókat – több témában is. 2025-ben négy különböző barangolás közül lehet választani: mindegyik programot három-három alkalommal tartják meg.

Mint a ZALAEGERSZEG TITKAI című séta alcíme is jelzi, az érdeklődők sajátos időutazáson vehetnek részt a város múltjába. A LÉGYOTT ZALAEGERSZEGEN felfokozott érzelmek és túlfűtött vágyak mentén mesél a romantikán innen és túl. A KRIMI A JAVÁBÓL program újdonsága, hogy interaktív nyomozásra hívja a vendégeket. A gasztonómia szerelmesei sem maradhatnak ki, ugyanis a MI ÍGY SZERETJÜK, KÓSTOLD MEG! elnevezésű gasztróséta sikere évek óta töretlen – nem csoda, hiszen miközben helyi csemegéket, ételeket és italokat lehet kóstolni, minden kiderül a göcseji kulináris élvezetekről.

A Tourinform iroda a garantált nyári séták lebonyolításáért kér jelképes összeget a vendégektől, a többi program (séta és túra egyaránt) ingyenes. Utóbbiak esetében érdemes időben regisztrálni, hiszen a könnyed haladás, a korlátozott számban rendelkezése álló audioguide (hangosító) készülékek és a tervezett menetidő megtartása miatt bizonyos létszámú csoportokkal tud haladni az idegenvezető. A regisztrációkat a Tourinform iroda munkatársai nyitvatartási időben személyesen és telefonon, valamint e-mailben, vagy az adott események Facebook-felületein megtalálható regisztrációs íveken fogadják.

Nincs más hátra, mint végezetül a séták figyelemfelkeltő jelmondatát felidézni: „TITKOK, ÍZEK, SZERELMEK – Sétálj Zalaegerszeg(en)!”

Zalaegerszeg titkainak egyikét maga a panoráma jelenti. A Göcsej-dombvidék északkeleti csücskén elterülő folyóvölgyi település szinte „megbújik” a dombok ölelésében. Nem csoda, hogy a környező erdők és „hegyek” (ahogy a helyiek nevezik a földhalmokat) rejtekébe a túrázókat, a turistákat és a helyieket egyaránt csalogatja a zalai, göcseji táj szépsége. A natúra és az épített környezet sajátos, különleges fonódását érdemes a magasból, a népszerű kilátópontokból is megszemlélni, hogy a saját szemünk is elhiggye azt, amit a városban sétálva a lelkünk már megjegyzett.

A messzi távlatok és a horizont nyer teljes értelmet a vármegyeszékhely TV-tornyának kávézójából, valamint kilátójából. Odafent valóban a felhők között járunk, hiszen a 293 méter magas bazitai dombtetőn felépített műszaki objektum félszáz méteres magasságában körpanorámás presszó, valamint két szinten kilátó is várja az érdeklődőket. Bátran feledkezzünk bele tiszta időben a Ság és Somló vulkanikus tanúhegyeinek látványába vagy akár az Alpok csipkés nyúlványaiba! Bizony, innen még „szomszédos” lendvai Vivarium kilátójának is integethetünk. Ha szemünket a közvetlen környékre irányítjuk, azonnal észrevesszük, milyen békésen megfér egymás mellett egy közel hatvanezres lakosú település és a közelében élő növénybirodalom, illetve a fák és bokrok között megbújó állatvilág.

Érdemes több időt szentelnünk, amikor felkeressük a TV-tornyot, hiszen a turisztikai nevezetesség egyúttal ideális kirándulóhelynek is számít. Szó szerint bakancsos turisták, természetimádók és kalandkedvelők Kánaánja vezet fel az objektumhoz. A közelben fakad az Aranyoslapi forrás, illatozik a sokak által tündérkertnek becézett Azáleás-völgy , a Tölgyek útja túrútvonal-hálózat egyik ösvénye pedig el is halad a TV-torony mellett. A kilátóból rálátunk az Alsóerdei Sport- és Élménypark elemeire, ahonnét már csak „egy ugrás” a Levendula Kert és Arborétum, mely lassacskán igazi botanikus kertté nővi ki magát az erdő egyik napsütötte szegletében.

A TV-torony tavasztól őszig tart nyitva, ám Zalaegerszegen működik egy másik kilátó is, mely egész évben várja vendégeit. A város jánkahegyi településrészén, egy csárda tetejére épített toronyból mélyedhetünk el a hangulatos szőlőskertek látványába, valamint Zalaegerszeg építészeti titkaiba. Jánkahegy csücskén, nem messze a Jánkahegyi kilátótól otthonra talált bádogkereszt több túraútvonal tájékozódási pontjául is szolgál. Hasonlóan érdeklődésre tart számot a közeli harangláb, a kálvária és a Szent Antal tiszteletére felszentelt kápolna is. Érdekesség, hogy mind a TV-toronyból, mind a Jánkahegyi panorámapontból látható a másik kilátó.

A Henye-hegyi kápolna a szomszédos Pethőhenyét Zalaegerszeggel összekötő dombhát, a Kápolna-hegy legmagasabb pontján, 288 méteren áll. Gyönyörű panoráma nyílik innen a megyeszékhelyre és a zalai dombokra. Ha nyugalomra vágyunk, feltétlenül túrázzunk errefelé, a Horhosok útja túraútvonal-hálózat zöld és piros jelzésű ösvényein. Úgy tartják a Henye-hegyi (Szent Istvánnak szentelt) kápolnáról, hogy itt még „a csend hangjai is hallhatók”. A lelki elemózsia mellett jutalmunk még a csodás látvány: az adott évszaknak megfelelő színárnyalatokban tudunk itt gyönyörködni.

Másfél évszázada még dűlőként tartották nyilván Egerszeghegyet, ma pedig meghitt családi házakat és apró hegyi hajlékokat találunk a településrészen, melynek középpontjában régi idők tanújaként egy kedves kápolna csábít andalgásra. A Szentháromság kápolna kertjéből a sajátos településszerkezetű Zalaegerszeg egyéni hangulatú lakónegyedeire nyílik rálátás – elsősorban Kertvárosra, melynek kiépülése az 1950-es években kezdődött, s voltaképpen napjainkban is tart. A látvány egyúttal a történelemről is árulkodik, hiszen a II. világháborút követő lakáshiány egyre több házat és lakótömböt igényelt, melyek felépítése a szocializmus évtizedeiben történt meg. Amikor a kertvárosi panelrengeteget látjuk, emlékezzünk arra, hogy itt egykoron a természet uralta a vidéket.

A zalai táj szívében, Göcsej szélén, két szelíd dombháton találjuk Zalaegerszeg szenterzsébethegyi településrészét. Itt, szőlők és gyümölcsösök között barangolva kirajzolódik előttünk a Kőszegi-hegység és az Alpok körvonala is. A helyiek által „Örzsehegynek” becézett peremkerület unikális látnivalója a két dombocska, Öreghegy és Újhegy választóvonalául is szolgáló Erzsébet kerti fénykereszt, mely természetesen napkelte után uralja a panorámát.

Amennyiben Zalaegerszeg legmagasabb pontjáról szeretnénk szemrevételezni a várost és környékét, úgy utunk a Bozsok és Botfa településrészeket összekötő Karácsony-hegyre vezessen. Az ünnepi hangzású képződmény a maga 305 méteres tengerszint feletti magasságával bő tíz métert „ver” a bazitai TV-torony dombjára. Sőt, tovább nyúlik még a Göcseji tájegység legmagasabb pontjánál, a 302 méteres Kandikónál is. Meredek emelkedők és lejtők alkotják a dombsort, ezt érdemes észben tartani, amennyiben Páfrányok útja túraútvonal-hálózat csapásán haladva „felkapaszkodunk” a Karácsony-hegyre, melynek nevét feltételezhetően a korábban itt elterjedt fenyők révén kaphatta.

A magaslati pontok „legszórakoztatóbb, legnyáriasabb” változatának talán az AquaCity Vízicsúszda- és Élménypark csúszdatornya számít. Az aquaparkban felépített dombocskáról indulnak a különféle csúszdák, a halom tetején pedig háromszintes tornyot emeltek, ahonnét számos egyéb nevezetesség mellett témánk kezdeti kiindulópontja, a TV-torony is jól látszik.

Magasra fel!

Zalaegerszeg minden szeglete, minden zuga rejteget valami szépet, valami érdekeset. A természet szó szerint körbeöleli a várost, melynek szépségét kiemeli a göcseji, zalai tájra jellemző dimbes-dombos hullámzás. Tavasztól őszig a zöld megannyi árnyalatához hozzátartoznak a szivárvány színei is a virágok révén: érdemes bebarangolni Zalaegerszeg erdeit, parkjait és egyéb területeit, hogy felfedezzük a különleges populációkat, sőt akár még ebédhez való hozzávalót is találjunk.

Városunkban a tavasz fontos hírnökeként tartják számon a krókuszt, azaz a kárpáti sáfrányt, mely március első felében bontogatja szirmait. Ekkor érdemes kilátogatni a Zalavölgyi Parkerdőbe (becenevén: Parkerdő), hogy megbizonyosodjunk arról a lila „szőnyegről”, amelyet a természet tár elénk: alig negyedórányira a belvárostól, a parkerdei Fásítók szobrának közelében sétálva láthatjuk ezeket az apró bűbájokat nagyobb populációban. A krókuszokat természetesen máshol is felfedezhetjük Zalaegerszeg területén, akár még a történelmi belvárosban: a Mária Magdolna Plébániatemplom déli oldalánál is láthatjuk a gazdag színvilágú növényt, hiszen a lila mellett ismertek még a fehér, sárga, narancs és kék színű változatai, továbbá ezek kombinációi is.

Március idusától május elejéig rengetegen keresik fel Zalaegerszeg csácsbozsoki peremkerületét, hogy medvehagymát gyűjtsenek. A közkedvelt fűszernövény a zalaiak egyik kedvelt ízesítőj, szezonban bizonyos alkalmakkor még túrákat is szerveznek a városrészbe. A medvehagyma nem „bújik el”, illatát már messziről érezni, amikor a csácsbozsoki Csurgó-kútnál járunk. A Mária-forrásként is ismert hely a Horhosok útja túratúvonalhálózatának egyik fontos pontja, így a bakancsos turisták által is kedvelt pihenő.

Ha március végén-áprilisban kisétálunk a Parkerdőbe, félúton a belváros és Csácsbozsok között, az ún. Vérmalom melletti tisztáson hazánk egyik legjelentősebb, természetvédelmi szempontból pedig legértékesebb kockás liliom mezejében gyönyörködhetünk. A területen több tízezer példány található, ám fontos tudni, hogy a növény – mivel sok helyen a kihalás veszélye fenyegeti – hazánkban védettnek számít. A kockás liliomot Zalaegerszeg és Zala vármegye is szimbolikus növénynek tartja, nem is meglepő, hogy a városunkban már az országos védettség előtt, 1980-ban védetté nyilvánították.

Az erdő lombfakadása előtt virágzik az odvas keltike, ez az Európa területén honos és a mákfélék családjába tartozó növény. Egyik kedvelt helyének városunkban az Alsóerdő számít. Utóbbi rengeteget hivatalos nevén Zalaegerszegi Parkerdőnek hívják, s voltaképpen az év bármely időszakában érdemes felkeresni, hiszen 35 lomblevelű fafaj, valamint 29-29 fenyőféle és védett növény fordul elő itt. Érdekesség, hogy már a 20. század legelején tartottak itt tanórákat az Állami Főgimnázium (ma: Zrínyi Miklós Gimnázium) diákjainak.

Gondolatban maradjunk az Alsóerdő területén, azon belül is az Azáleás-völgyben! Ha igazi tündérekkel nem is találkozunk itt, egészen bizonyos, hogy tündérkertbe érkezünk, mely április végén, május elején borul színkavalkádba. A legtöbbet az illatos sárga kaukázusiból láthatunk, ám a fehér, a piros és a lila számtalan árnyalatát felfedezhetjük még. Szinte elképzelni is lehetetlen, milyen volt a völgy azáleák nélkül, pedig 1973 előtt nyoma sem volt itt a rodonendronoknak. Sűrű akácos borította ezt a völgyet, ahova az azóta eltelt idők során a Zalaegerszegi Erdészet munkatársai többezer azáleát telepítettek. Az azáleák színes bokrait megcsodálhatjuk a Csácsbozsoki Arborétumban is, mely április 1-től hétvégente várja a természet szerelmeseit.

Városunkban arra is akad lehetőség, hogy nyár elején – egy pompázó kertben – csodaszép levendulát szedhessünk. Keressük fel a szüretek alkalmával az Alsóerdő déli szegletében, az Alsóerdei Sport- és Élménypark közelében kiépített Levendula Kertet. Nemcsak hazavihetjük az illatos növényt, de akár a szomjunkat is olthatjuk a belőle készített kézműves szörppel. A park a fotózás szerelmeseit is várja, nem hiába építettek ki több fotópontot a területen. A díszkert újkeletű különlegessége a japánkert, valamint a folyamatosan bővülő botanikai park, melynek hosszútávú célja az, hogy a Levendula Kert kora tavasztól ősz végéig állandóan látogathatóvá váljék.

A virágok és a gyógynövények megannyi fajtája megtalálható Ebergény városrészünk titokzatos völgyében, Táncoslapon. A Táncoslapi Füves Porta és Meztéllábas Kert különlegessége az, hogy érzékszervi kertként várja a vendégeit, vagyis felkeresésekor mind az öt érzékünket (tapintás, szaglás, ízlés, hang és látvány) használni tudjuk. Télen-nyáron, esőben és napsütésben egyaránt.

 

 

Bizony gyakori, hogy nem tudunk ellenállni egy-egy finom falatnak vagy ínycsiklandozó nedűnek. Az emberek többsége szeret enni-inni. A kutatók szerint ennek nyomós oka van az ízek élvezete mellett. Amikor táplálkozunk, akkor az agy jó érzést generáló hormonokat, vagyis endorfinokat szabadít fel. Ezt a tanulmányt ugyan nem ismerhették a régi göcseji emberek, ám tudták, hogy ha megadják a szervezetüknek azt, amit kíván, abból baj szinte sose származhat.

A göcseji tájegység tipikus ízeivel úton-útfélen találkozhatunk szerte Zalaegerszeg városában. Az egyik legautentikusabb különlegesség, a turisták által leginkább keresett dödölle, melyet nemcsak Zala, hanem a szomszédos Vas vármegye is magáénak érez. Az igazság az, hogy a krumplikásából „átalakult” dödöllét a múlt évszázadokban a szegények eledelének tartották, és tejföllel gazdagon meglocsolva tették az asztalra. Napjainkban – köszönhetően a zalai erdők gazdag vadállományának is – vadpörkölttel tálalva igazi gasztrokalandnak számít a kulináris élvezetek rajongói között. „Nagyanyáink dödölléjét” a város több éttermében, továbbá a piac vendéglátóegységeiben is meg lehet ízlelni, ám akad olyan hely is Zalaegerszegen, ahol a hagyományos ételt újragondolva teszik a vendég elé az asztalra.

A népi táplálkozás egyik elmaradhatatlan pillére a savanyúság, melynek elkészítési módja – a savanyítás – generációról generációra szállt, őstermelők és piaci árusok még napjainkban is a régi módszer alapján készítik a különféle csemegéket. Göcsejben és Zalában főként a savanyúkáposzta, valamint a kerekrépa viszi a prímet, ám az egerszegi Vásárcsarnokban és több boltban egyéb savanyúsághoz is könnyedén hozzá lehet jutni.

A göcseji ember számára böjti időszakokban gyakori vacsoraként szolgált a zsírral megkent kenyér, melyhez savanyú káposztát kínáltak – utóbbit pedig tökmagolajjal ízesítették. A kiváló élettani hatású, sötétzöld színű tökmagolajat az idelátogatók szívesen viszik haza ajándék gyanánt, a göcseji dió- és mákolaj mellett. A belvárosi piac termelőinél a savanyúságtól kezdve tökmagolajon és sajtokon át egészen a hagyományos és ízesített ecetig mindenféle finomság kapható. Érdemes megjegyezni a zalaegerszegi piacnapokat: az árusok kedden, pénteken és szombaton várják a közönséget, a vasárnap pedig a bolhapiac idejének számít.

A tájegység egyik jellegzetes kulináris témájának számít a savanyú káposztából készült közkedvelt disznótoros és babos káposzta, mely bizonyos vendéglőkben szintén ott szerepel az étlapon. Ha valaki a régi göcseji recept alapján készült kolbászt és hurkát szeretné megkóstolni, akkor ismét a Piac tér körül kialakult forgatagot ajánljunk, már csak azért is, mert időszakonként göcseji disznótorosra várják az érdeklődőket. A szervezők igyekeznek évszakhoz és idényhez igazodva különböző tematikus piacnapokkal bővíteni a repertoárt, így például az „epernap” hosszú évek óta közkedvelt programnak számít, amikor is minden a finom piros gyümölcs köré szerveződik.

S ha már a gyümölcsnél tartunk… A göcseji család asztalánál az édes (olykor sós) csábítások tekintetében mindenekelőtt a tésztaféléknek jutott nagy szerep. A lángos és a fánk mellett a kalácsok, a kuglófok, a bukták és a perecek a mindennapok részévé váltak. Mint ahogy a rétesek is. A réteskészítés tudománya régen anyáról leányra szállt, így alig létezett olyan parasztasszony, aki ne értett volna hozzá. A göcsejiek a töltelékek legváltozatosabb módjait ismerték: a dinsztelt káposzta és a tejben megfőzött kerekrépa mellett tököt, tepertőt, túrót és mákot is használtak, ám friss és asztalt gyümölcsökkel is gazdagították a rétest. Zalában nagy hagyományai vannak a lakodalomkor sütött rétesnek, hiszen a húsleves után, de még a főétel előtt tálalták-tálalják fel. Érdemes körbenézni a városban, hiszen az éttermek kínálata mellett a piaci vendéglátóegységek és a pékségek is kínálják a rétest.

Hasonlóan az édesszájúakat csábítják a göcseji földben megtermelt gyümölcsből főzött lekvárok és a különféle mézek. Zalaegerszeg 2019 óta hivatalos lekvárral is rendelkezik, méghozzá az idilli „Zalai erdők kincse” címet viselő készítménnyel, melynek titka, hogy helyben termelt piros bogyós gyümölcsökből készül. A méz tucatnyi fajtáját fedezhetjük fel a város több üzletében, van, ahol bodzával ízesített akácból pergetett változat is kapható.

Zalaegerszeg nagyrendezvényeinél központi szerepet játszik a gasztronómia: a paletta meglehetősen széles, hiszen az újragondolt ételek és a street food ajánlatok mellett a régi ízek kedvelői is megtalálják a maguk számítását. A Göcseji Prószafesztivál városunk egyik legrégebbi rendezvénye, amely nemcsak a prószáról szól ugyan, ám ha kilátogatunk a Gébárti-tó melletti programra, akkor szinte „kötelező” megkóstolni a régi göcsejiek és zalaiak egyik kedvenc eledelét, a prószát. Természetesen nem csak eme rendezvény során kóstolhatjuk meg a jellegzetes krumpliból készült étket, ám ha magunk szeretnénk megcsinálni, keressük meg a receptjét a város turisztikai weboldalán, a www.zalaegerszegturizmus.hu honlapon.

A krumpliprósza tipikusan „ivásra felkészülő” éteknek számított Göcsejben a dödölle és a füstölt túró mellett. A falusi emberek a barátaikkal és szomszédjaikkal gyűltek össze egy-egy borozgatásra, ilyenkor azt mondták: „Jó, hogy meg van vetve a bor ágya.” A Zalai borvidék jellemző szőlőfajtái közé sorolják a szürkebarátot, a zweigelt-et, a kékfrankost és a cserszegi fűszerest. A göcseji körtepálinka abból a szempontból számít kuriózumnak, hogy a Hungarikumok Gyűjteménye – Magyar Értéktár listáján szerepel.

A városi Tourinform iroda nyári időszakban megrendezésre kerülő gasztrósétái ízelítőt adnak a göcseji konyha esszenciájáról, melyet egyénileg is felfedezhetünk-megízlelhetünk, ha kilátogatunk a belvárosi piacra vagy betérünk a Göcsej ízeit kínáló éttermekbe.

Jó étvágyat kívánunk hozzá!